Mocskos Építészet


A terv

Hosszú szünet után újra bejegyzés kerül a Mocskos Építészetbe. Megszületett az, amiért ez a blog elsődlegesen indult. Elkészült a biogáz erőmű diplomatervem.

{Jobb felbontású képekért klikk a képekre}

A szellemiségét nem kell annak magyarázni, aki visszaolvassa a blogot. Mégis itt egy rövid összefoglaló a kevésbé kitartóaknak:

A terv egy belvárosi biogáz erőművet mutat be, amely az Üllői út mellé, a Markusovszky térre kerülne. Belvárosi biogáz üzemet létesíteni elsőre bizarr ötletnek tűnik, de mivel a szennyvíz hosszú utat tesz meg a külvárosi szennyvíztisztító üzemekig, a biogázt csak részben lehet kinyerni a létrejövő szennyvíziszapból. Megfelelő szagtalanítással, és teljesen zárt rendszerekkel a kellemetlen szaghatás is megelőzhető, és így egy a város és a Markusovszky teret használók számára is érdekes, oktató jellegű és energiát termelő műtárgy jöhet létre.

olvasásának folytatása

Reklámok


Kari vázlatterv 2.0
május 1, 2011, 4:58 du.
Filed under: terv | Címkék: , , , , ,

<Vázlatterv 2.0 kb így nézne ki>

Annak örömére, hogy A-t kaptam a diploma vázlattervemre, ráadásul egy olyan tervvel, amit már sokkal jobbnak tartok az előző vázlattervi nekifutásnál, íme a vázlattervi anyag.

Elemző tablók:

Az elemző tablók talán egyértelműek. Az új lényegi elem a fraktál amit a két tér közé raktam, és ami az egész együttest szervezi. Az ötlet a csatornahálózat- gyökér analógiából jött, mivel a csatorna is ágfraktál-szerűen épül fel, így a fordítottja jól szervezhet több egymással párhuzamos pavilonegységet. Azért éppen emellett a fraktál mellett döntöttem, mert ez jól elhelyezhető a két térrész közé. Ja és köszi Rinzaan Jargalkának meg Vancsura Zsófikának a park fatörzseinek felméréséért… 65 darab van belőlük…

A park:

Az ágak közé értelmes méretű PETFE membrános-pavilonokat helyeztem, egy pavilon-sémametszet az utolsó oldalon van. Az üzemegységek méreteit a méretezési posztba olvashatók szerint alakítottam. Lényeges volt, h az irdatlan sok fa ne befolyásolja a rendszert, illetve együtt tudjon élni azzal (ezért néhol belenő). A rajzokon nem annyira látszik, de a pavilonok körül vagy 1,5méteres sekély mélyedés, vagy hasonló tó van, ezzel is szervezve a teret, enyhe domborzattal tagolva azt, zártabb ülőhelyeket létrehozva. Szintén nem látszik rendesen, hogy a tér délnyugati végében nem pavilonok, hanem gáztározó dombok vannak a fraktálrendszer szerint elhelyezve; 4 db,  földdel letakarva, hogy érzékelhető legyen az emelkedés-süllyedés a téren.

Az épület: olvasásának folytatása



Élőgép

< G.R.O.S.S.M.A.X. – “garden for a plant collector” üvegház látványterve. Milyen szép is volna, ha az Organica Élőgépek ilyen építészetileg is igényes külsővel jelennének meg…>

Ez nem valami sci-fi agyszülemény, hanem egy létező technológia elnevezése.

Képzeljünk el egy helyes kis üvegházat a hátsó kertben; tele szebbnél szebb növényekkel. Egy növénygyűjtő kis arborétuma. A mesterséges lápban aranyhalak úszkálnak, és csigák alatt görbülnek a levelek. Ki gondolná, hogy a kis édenkert valójában egy hatékony szennyvíztisztító üzem?

Élőgépes szennyvíztisztítás, erről lesz most szó. olvasásának folytatása



Subnature II – Gaz
december 8, 2010, 1:56 du.
Filed under: elmélet, kísérleti, terv | Címkék: , , , , , ,

<Greg Lynn, Stranded Sears tower – partra vetett Sears tower- ; miért gaz, miért rostos, miért terül>

Hogyan is kapcsolódik a gaz, a gyom a biogáz üzememhez? Ezt a kérdést gyakran teszik fel nekem. Több oka is van annak, hogy analógiának választottam a nem kedvelt növények viselkedését a ház tervezésénél.

Először is a technikai:

A biogáz üzem földet termel, azt valamiképpen el kell szórni, el kell használni. Erre több lehetőség is kínálkozik. El lehet szállítani a budapesti parkokba azonnal, vagy helyben lehet benne növényeket nevelni, majd ezeket már fejlettebb korukban adott helyszínre szállítani. Még a szállítás előtt ki lehet kísérletezni azt, hogy adott helyen mely növénycsoportok lesznek a legellenállóbbak a városi hatásokkal szemben (így szükség lehet a növénynevelő tálcákra, és a kutatólaborra). A konstruált ökológiáknak lényegi eleme, hogy nincs hulladék, és az ökológiai folyamatok láncolatának komplexitását megragadja, lehetőségként kezeli, nem pedig felesleges problémaként elhagyni.

Kontextuális:

Az épület a csatornahálózatot, mint gyökeret használja, és a gyom csemetéket vagy a földet, mint végterméket/magvakat szétszórja; így olyan viselkedést mutat, mint a növény. A gyom az épített környezet repedéseiben megtalálja  a megfelelő életfeltételek; a tarack az aszfaltból, a ház tövéből is kinő; akár az épület a városi foghíjban.

Elméleti: olvasásának folytatása