Mocskos Építészet


Subnature
november 10, 2010, 1:11 de.
Filed under: elmélet, jó projekt | Címkék: , , ,

<Mosquito bottleneck, R&Sie(n), avagy hogyan tegyük téralkotó elemmé a halálos maláriát hordozó szúnyogot?>

Néhány hete megkaparintottam egy rég várt könyvet (A vázlattervkészítés késleltette kissé a poszt írását a témában, de íme).  Azt reméltem tőle, hogy úgy foglalkozik a természet és építészet kapcsolatával, ahogyan az engem érdekel; kritikai módon, elhagyva a széles zöld vigyort. Nem is kellett csalódnom, mindenkinek erősen ajánlom tehát David Gissentől a “Subnature“-t (nekem is most tűnt fel, hogy ez u.az a Gissen, akinek az “APE – architectural political environment” című tanulmányát egyik posztban már említettem). Ez a könyv nem a csillogó ökovárosokról, a bokrokkal megpakolt sivatagi felhőkarcolókról szól, hanem arról a városi természetről, amely a gyom, a galamb, a házban felbukkanó hangyasereg, a patkány, a hőség; a gyakran visszataszító, kellemetlen számunkra, mégis a természet olyan formája, amellyel előbb-utóbb meg kell barátkozni, ha komolyan gondoljuk a fenntarthatóság, ökológiai egyensúly eszméjét. olvasásának folytatása

Reklámok


Gáz III – Biogáz erőmű

< A Bátortrade Kft. biogáz üzemének fermentorai. Nagy falatokat forralnak… saját fotó>


Mai napon ellátogattam egy nyírbátori biogáz erőműbe, ami egyben az ország legnagyobb ilyen jellegű létesítménye. Tanulságos volt; a helyi szakik nyolc év verejtékes tapasztalatát osztották meg velem. A biogázképződés elméletével az előző poszt foglalkozott. olvasásának folytatása



Gáz II – Biogáz képződés
október 10, 2010, 8:50 du.
Filed under: diploma ötlet, infrastruktúra | Címkék: , , , , , , ,

<Közepes, kicsi, nagy; A biogáz előállítás különböző léptékek esetén is lehet gazdaságos csak a megfelelő technológiát kell megválasztani hozzá>

Jövő héten, ha minden igaz, eljutok egy biogáz üzembe. Korábban már utánanéztem, hogy mi is a biogáz előállítás technológiai folyamata, és ez a poszt arról fog szólni. Első ötletem az volt, hogy a diplomatervem majd a csatornagázt fogja begyűjteni, de mivel oxigénmentes lebomlás szükséges a megfelelő összetételű gáz létrehozásához, így saját kis érlelőt kell építeni a házba/fölé/alá/valahova.

Érdekes lesz összehasonlítani az elméleti folyamatot a valós tapasztalatokkal.

A cikk Barótfi István “Környezettechnika” című, a Tankönyvtárban elérhető e-könyve alapján készült, annak idevágó fejezeteinek összefoglalását tartalmazza. Nem a teljes folyamatot adom közre, hanem csak azt, ami befolyásolhatja a technológiát, és így az építészeti tervezést. Jó dolog ez a tankönyvtár; mindenkinek ajánlom. olvasásának folytatása



Jön az iszap – Mocskos tájépítészet

<A devecseri vörösiszaptározó átszakadt gátja;  fotó (c) Stiller Ákos>

A sárra vigyázni kell, mer a sár jön, a sár az mindig jön.

– Négy ember meghalt, százhúsz ember megsérült, amikor az Ajka melletti timföldgyár tározójának átszakadt a gátja és egymillió köbméter vörösiszap zúdult a környező Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely településekre.

– A környezetvédelmi államtitkár elrendelte az alumíniumüzem leállítását. A vállalat képviselői szerint ők nem hibáztak. Hétfőn nyomozás indult halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt.

– A vörösiszap – a timföldgyártás mellékterméke – lúgos, maró hatású anyag. Nehézfémet tartalmaz, amely a légutakba, emésztőrendszerbe jutva mérgező, ezért meg kell akadályozni, hogy elkezdjen porlani. Ebben az állapotban enyhén radioaktív.

– A sérültek közül többen súlyos, életveszélyes állapotban vannak.

<via hvg.hu>

Jött is, a részleteket mindenhol olvashatjuk.
Mi lesz ezután? Mi történik az iszappal, a fertőzött földdel, a takarításhoz használt vízzel? olvasásának folytatása



Budapesti Szennyvíz I. – Rohadás
szeptember 10, 2010, 6:44 du.
Filed under: infrastruktúra, jó projekt | Címkék: , , ,

<A Mérték Stúdió terve az újpesti szennyvíztisztító rehabilitációjára. Érdekes tervek, amelyek ha megvalósulnak, Budapest a tétényi víztorony után újabb szép infrastrukturális elemmel gazdagodik. Szennyvízkezelés terén azonban az utóbbi években inkább szomorúságra lehetett okunk… kép forrás: Építészfórum>

Észak-Csepel központi tisztítómű

Újpesti nagy felszíni víztisztító mű

Budai Gerincvezeték

Jókora projektek, amelyek igen sokat foglalkoztatták a budapesti fejlesztéseket figyelemmel kísérőket. Mik lettek/lesznek, és mi lehetett volna belőlük…

Mivel a budapesti szennyvíz 49%-a tisztítatlanul került a Dunába egészen eddig, és így a Fekete tengerig a Duna legnagyobb szennyezőjének számított, meglehetősen nagy szükség volt a csatornahálózat végső állomásainak korszerűsítésére. Nem várhatjuk el hogy Budapest mocskát élvezze minden délebbi part menti település. Mégis, korszerűnek mondhatóak-e ezek a fejlesztések egyáltalán? olvasásának folytatása



Mocskos Építészet?
augusztus 30, 2010, 6:42 du.
Filed under: kiáltvány | Címkék: , ,

Olyan építészet, amelyikben nincsen tabu, nincsen alacsonyabb rendű funkció; ahol a csatornahálózat egyenrangú a múzeummal, és a “zöld épület” nem attól zöld, hogy füves a homlokzata.

Hasznos, reagál, nem gőgös.

Provokatív

Opensource