Mocskos Építészet


Mocskos Építészet a Tilos Rádióban

A Tilos Rádión a hetiBeton eheti műsorában beszélgetünk Smiló Dáviddal a belvárosi biogáz üzemről, és a városi mocsok hasznosításáról, ennek filozófiájáról általában,

A műsor a 18. perctől hallható, előtte jó kis Kraftwerk hallható, jawohl!  (meg a hírek)

1. rész

http://tilos.hu/online/2012/07/06/tilosradio-20120706-0700.mp3

2.rész

http://tilos.hu/online/2012/07/06/tilosradio-20120706-0730.mp3

3.rész

http://tilos.hu/online/2012/07/06/tilosradio-20120706-0800.mp3

Hallgass Tilos

Reklámok


A terv

Hosszú szünet után újra bejegyzés kerül a Mocskos Építészetbe. Megszületett az, amiért ez a blog elsődlegesen indult. Elkészült a biogáz erőmű diplomatervem.

{Jobb felbontású képekért klikk a képekre}

A szellemiségét nem kell annak magyarázni, aki visszaolvassa a blogot. Mégis itt egy rövid összefoglaló a kevésbé kitartóaknak:

A terv egy belvárosi biogáz erőművet mutat be, amely az Üllői út mellé, a Markusovszky térre kerülne. Belvárosi biogáz üzemet létesíteni elsőre bizarr ötletnek tűnik, de mivel a szennyvíz hosszú utat tesz meg a külvárosi szennyvíztisztító üzemekig, a biogázt csak részben lehet kinyerni a létrejövő szennyvíziszapból. Megfelelő szagtalanítással, és teljesen zárt rendszerekkel a kellemetlen szaghatás is megelőzhető, és így egy a város és a Markusovszky teret használók számára is érdekes, oktató jellegű és energiát termelő műtárgy jöhet létre.

olvasásának folytatása



Méretezzünk üzemet!
február 17, 2011, 4:48 du.
Filed under: számítás, terv | Címkék: , , , ,

< KATT a képre nagyobb mérethez! folyamat és programábra a víztisztító teleppel kiegészített GAZ-telephez kezd kialakulni, de ez is strictly work in progress (c) jómagam>

Hogy látszódjon, nem csak duma van a projekt mögött, jöjjön egy kis folyamatábra és méretezés pornó:

<ezt a posztot később módosítani és kiegészíteni is fogom>

Szennyvíztelep és biogáz telep méretezése:

Markusovszky tér területe:                       147m*60m=8820m2

Bilblia közi tér területe:                               40m*54m=2160m2

Hagyományos tisztítótelepen: olvasásának folytatása



Jön az iszap – Mocskos tájépítészet

<A devecseri vörösiszaptározó átszakadt gátja;  fotó (c) Stiller Ákos>

A sárra vigyázni kell, mer a sár jön, a sár az mindig jön.

– Négy ember meghalt, százhúsz ember megsérült, amikor az Ajka melletti timföldgyár tározójának átszakadt a gátja és egymillió köbméter vörösiszap zúdult a környező Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely településekre.

– A környezetvédelmi államtitkár elrendelte az alumíniumüzem leállítását. A vállalat képviselői szerint ők nem hibáztak. Hétfőn nyomozás indult halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt.

– A vörösiszap – a timföldgyártás mellékterméke – lúgos, maró hatású anyag. Nehézfémet tartalmaz, amely a légutakba, emésztőrendszerbe jutva mérgező, ezért meg kell akadályozni, hogy elkezdjen porlani. Ebben az állapotban enyhén radioaktív.

– A sérültek közül többen súlyos, életveszélyes állapotban vannak.

<via hvg.hu>

Jött is, a részleteket mindenhol olvashatjuk.
Mi lesz ezután? Mi történik az iszappal, a fertőzött földdel, a takarításhoz használt vízzel? olvasásának folytatása



306 új Cyborg Budapesten avagy Cyborgok tere
szeptember 24, 2010, 10:37 du.
Filed under: kiáltvány, város | Címkék: , , , ,

<Milyen építészet az, amely megfelel a digitális kiegészítőkkel felszerelt városlakók igényeinek? Megváltozott téri igények és a városi hálózat, technikai fejlődés, egyedfejlődés, térhasználat-fejlődés>

Tegnap éjjel, azaz szeptember 23-án kezdődött el az iPhone G4 hivatalos hazai forgalmazása.

306 kiválasztott egyed kapott új upgrade-et; most már nagyobb biztonságban használhatják környezetüket. Csatlakozás és Munka a WiFi-n keresztül, visszatagozódás a Kollektíva biztonságot nyújtó hálózatába az, amit ezután hatékonyabban tehetnek meg.

306 iPhone az az interface, amellyel a Városhoz csatlakozhatnak, megint egy kicsit szabadabban. A technikai vívmányok fejlődése biológiai működésünk változását is maga után vonja, együtt fejlődünk a technikánkkal. Ahogy a PC elterjedése megváltoztatta pizzafogyasztási szokásainkat, gyakrabban jön a pizza hozzánk, mint mi megyünk a pizzához, úgy a vezeték nélküli kommunikáció felforgatta a városhasználati szokásainkat. Közhelyeken túl azonban mit is jelent ez? Milyen várost kell a ma Cyborgjának, a “CY-2010-es modell” számára tervezni? olvasásának folytatása



Egy kert Lyonban és életérzés marketing
szeptember 20, 2010, 1:45 de.
Filed under: infrastruktúra, jó projekt | Címkék: , , ,

<városi kísérleti kert Lyonban; nem csak mint infrastrukturális elem érdekes, de mint közösségformáló intervenció is. fotó: Vulgare.net>

Ezt a helyet találtam, amikor néhány hónapja egy ismerősöm meghívására Lyonba érkeztem.

Lyon elképesztő város. Túl jó.

Talán felesleges említeni, hogy a város tömve van a kortárs építészet remekeivel, és urbanisztikai kísérleteivel. Lyoni operaház (amit mellesleg – franciás önbizalommal – élő tervezőjéről, Jean Nouvel-ről neveztek el), Renzo Piano cité internationale-ja, és még sorolhatnánk a magazincímlap projekteket. Mégsem az okozta az igazi örömöt, amikor ezeket közvetlen közelből nézhettem meg. Történt ugyanis, hogy egyik nap elindultam az arab negyedbe, mert finom sütiket és jó kis városi életet/mocskot jósoltak nekem. Igazi mumfordiánus hely, az már igaz. A kapualjakban teázó, dohányzó férfiak; utcákon kiabáló gyerekcsapatok; falakon itt-ott politikai tárgyú feliratok; na nem egy Banlieu-re kell gondolni, békés hely. olvasásának folytatása



Budapesti Szennyvíz I. – Rohadás
szeptember 10, 2010, 6:44 du.
Filed under: infrastruktúra, jó projekt | Címkék: , , ,

<A Mérték Stúdió terve az újpesti szennyvíztisztító rehabilitációjára. Érdekes tervek, amelyek ha megvalósulnak, Budapest a tétényi víztorony után újabb szép infrastrukturális elemmel gazdagodik. Szennyvízkezelés terén azonban az utóbbi években inkább szomorúságra lehetett okunk… kép forrás: Építészfórum>

Észak-Csepel központi tisztítómű

Újpesti nagy felszíni víztisztító mű

Budai Gerincvezeték

Jókora projektek, amelyek igen sokat foglalkoztatták a budapesti fejlesztéseket figyelemmel kísérőket. Mik lettek/lesznek, és mi lehetett volna belőlük…

Mivel a budapesti szennyvíz 49%-a tisztítatlanul került a Dunába egészen eddig, és így a Fekete tengerig a Duna legnagyobb szennyezőjének számított, meglehetősen nagy szükség volt a csatornahálózat végső állomásainak korszerűsítésére. Nem várhatjuk el hogy Budapest mocskát élvezze minden délebbi part menti település. Mégis, korszerűnek mondhatóak-e ezek a fejlesztések egyáltalán? olvasásának folytatása