Mocskos Építészet


Architecture Association 5. diplomacsoport
március 13, 2011, 4:35 du.
Filed under: elmélet, kiáltvány | Címkék: , , , ,

Ráakadtam az Architecture Association 2010/2011-es évének 5. diplomacsoport feladatkiírására. A csoportot az amid.cero9 (Cristina Díaz Moreno és Efrén García Grinda) páros viszi. Kedveljük a munkáikat, nem is kicsit.

Mivel minden szavával egyetértek, posztolom itt:

http://www.aaschool.ac.uk/downloads/briefs2010/dip5_Brief2010-11.pdf

cero9-ék pedig bekerültek a kedvenc oldalak közé, lásd balra.



Mit várok a tervemtől – egy kusza lista?
november 17, 2010, 10:24 du.
Filed under: diploma ötlet, terv | Címkék: , , , , ,

Ez egy kusza kívánságlista lesz mindarról, amit látni szeretnék a tervemben. Csak amúgy brainstorming-szerűen.

– mesterséges ökológia (gáz, föld,csatorna)

– nyers

– biogáz üzem

– nyitott

– városi

– köztér

– közel hozni az emberekhez

– nem épületszerű

– legyen LÁTHATÓ

– nem múzeum

– gáztartály mozgás látható

– gáztartály védett

– növényi/ gyom (gomba?) stratégia

– mozgás -> kibernetika ->reakció-ellenreakció iteratív mozgás ->alakulás, befejezetlenség

– hálózat része ->máshol is elhelyezhető elemek

– inkább tér, mint tömeg

– inkább pavilon, mint ház

– inkább tájépítészet, mint építészet

ez a lista valószínűleg még bővül, majd pedig elkezdem szűkíteni, és hierarchizálni az elemeket; néhány lépést hátrálva a tervezési folyamatban

 



Nagyvárosi dzsungel
október 3, 2010, 4:20 du.
Filed under: elmélet, kiállítás, város | Címkék: , , ,

< Peter Bialobrzeski, német fotós, “Paradise Now” sorozat, “Történetek” kategória 2. díj World Press Photo Award 2010>


A német fotós, Peter Bialobrzeski képein láthatjuk, ahogy a nagy délkelet-ázsiai városok üresen hagyott területeit ellepi a buja növényzet. A természetes napfénnyel ellentétben a nátriumlámpák, kivilágított felhőkarcolók és autófényszórók fénye minden irányból éri a növényeket, ez serkenti növekedésüket.

Érdekes látni, hogy a városiasodás hatásai közül ezúttal nem egy negatív környezeti tényező került a figyelem középpontjába. A városi mocsok esztétikája már száz éve foglalkoztatja a fotósokat, de a természet és városi környezet jótékony szimbiózisára utaló jelentős munka nem jut eszembe. A tájfotózás nagy utat tett meg Ansel Adams érintetlen, grandiózus vadont bemutató munkáitól, egészen a ma legelterjedtebb nézetig, hogy t.i. nem etikus tájképet fotózni emberi nyom bemutatása nélkül, mivel az “elhazudná” azt a tényt, hogy a teljes bolygónkra alapvető hatással van minden tevékenységünk.

Mégis, ez a fotósorozat számomra új fénybe helyezte ezt a megközelítést; immár nem az emberi mocsok és természet ütközésének esztétikáját látjuk, hanem egy szimbiózis esztétikáját. olvasásának folytatása



A nap kifejezése
szeptember 20, 2010, 1:12 de.
Filed under: elmélet | Címkék: ,

rizikóesztétika

kommentekbe lehet írni, hogy kinek mit jelent



Pneuma 2.
szeptember 17, 2010, 3:24 du.
Filed under: elmélet | Címkék: , ,

<Pneuma 2>

Az előző bejegyzést ott maradt abba, hogy…

Biológiai analógiákat és a biomimezist egyre gyakrabban használják tervezési stratégiák alkotásánál. Ennek egyik első megnyilvánulása az Otto Frei német építész által 1964-ben megalapított Könnyűszerkezeti Intézet, amelynek munkássága kiterjedten foglalkozott Haeckel sugárállatkákkal és barna algákkal kapcsolatos észrevételeivel. Thompson Növekedésről és Formáról (On Growth and Form) című műve is erősen hatott munkásságukra. Tanulmányaikban allometrikus (Allometria, allometrikus növekedés; A test különböző részeinek arányváltozása ill. arányváltozással járó növekedés.) műveleteken keresztül használták fel ezen létformák alapvető működési elveit szervezeti minták, önszervező rendszerek és (befoglalás és sűrűség), és építészeti szerkezetek tervezésére; mindeközben foglalkoztak a barna alga szerves-szervetlen természetével, amelyből a morfogenezis, kemény héj és puhább struktúrák összefüggéseire kerestek választ. olvasásának folytatása



Pneuma 1.
szeptember 16, 2010, 3:40 du.
Filed under: elmélet | Címkék: , ,

<“Hylozoic soil”, Philip Beesley, Ars Electronica 2009, amikor megláttuk ezt az installációt, nem teljesen tudtuk mire vélni; érdekes volt, ahogy a teljes hínármezőt alkotó mozgó csápok reagáltak a mozgásunkra, és evvel egyben a teljes szerkezetet reakcióra bírták. Valóban élőnek tűnt a szerkezet. Az alábbi bejegyzés nem pont ennek az installációnak az elméleti hátterével foglalkozik, mégis igen rokon felfogással készült.>

A “Design Ecologies” című, Lisa Tilder és Beth Blostein által szerkesztett esszégyűjteményben találtam rá arra az írásra, aminek a címe “Pneuma: egy Határozatlan Építészet, avagy egy Puha és Gyomos Építészet Felé”. Teljes fordítást idő hiányában nem, viszont az összefoglalást – két részletben közreadva – megkísérlem. Jöjjön egy kis elméleti súlyemelés.

Tervezett ökológiák, Második Természet

A ma gyakorolt ökologikus építészetre nagy hatással volt a kontextust középpontba állító építészet. Gondoljunk csak olyan passzív elvekre, mint a tájolás és a tömegképzés bevonása az energiagazdaságos tervezésbe, vagy olyan tervezési módszerekre, amelyek egyes épületek vagy teljes városok ökológiai lábnyomát tartják szem előtt (lásd “Guberaház”). A helyi anyagok használata, élettartam kalkulációk, beépítési energia számítások és egyéb módszerekből előállt a fenntartható építés egy olyan kerete, amely újból a kontextus fogalmát tágította és terjesztette ki. A fenntartható építési technológiákkal egybekötve így azt kell látnunk, hogy a fenntartható tervezés egy különösen összetett folyamattá alakult. Olyannyira, hogy az így megvalósult tervek, tehát a keresés az “Egyetlen Lehetséges Megoldás” után sok szempontból kívánnivalót hagy maga után. olvasásának folytatása