Mocskos Építészet


Élőgép

< G.R.O.S.S.M.A.X. – “garden for a plant collector” üvegház látványterve. Milyen szép is volna, ha az Organica Élőgépek ilyen építészetileg is igényes külsővel jelennének meg…>

Ez nem valami sci-fi agyszülemény, hanem egy létező technológia elnevezése.

Képzeljünk el egy helyes kis üvegházat a hátsó kertben; tele szebbnél szebb növényekkel. Egy növénygyűjtő kis arborétuma. A mesterséges lápban aranyhalak úszkálnak, és csigák alatt görbülnek a levelek. Ki gondolná, hogy a kis édenkert valójában egy hatékony szennyvíztisztító üzem?

Élőgépes szennyvíztisztítás, erről lesz most szó. olvasásának folytatása



Gáz III – Biogáz erőmű

< A Bátortrade Kft. biogáz üzemének fermentorai. Nagy falatokat forralnak… saját fotó>


Mai napon ellátogattam egy nyírbátori biogáz erőműbe, ami egyben az ország legnagyobb ilyen jellegű létesítménye. Tanulságos volt; a helyi szakik nyolc év verejtékes tapasztalatát osztották meg velem. A biogázképződés elméletével az előző poszt foglalkozott. olvasásának folytatása



Gáz II – Biogáz képződés
október 10, 2010, 8:50 du.
Filed under: diploma ötlet, infrastruktúra | Címkék: , , , , , , ,

<Közepes, kicsi, nagy; A biogáz előállítás különböző léptékek esetén is lehet gazdaságos csak a megfelelő technológiát kell megválasztani hozzá>

Jövő héten, ha minden igaz, eljutok egy biogáz üzembe. Korábban már utánanéztem, hogy mi is a biogáz előállítás technológiai folyamata, és ez a poszt arról fog szólni. Első ötletem az volt, hogy a diplomatervem majd a csatornagázt fogja begyűjteni, de mivel oxigénmentes lebomlás szükséges a megfelelő összetételű gáz létrehozásához, így saját kis érlelőt kell építeni a házba/fölé/alá/valahova.

Érdekes lesz összehasonlítani az elméleti folyamatot a valós tapasztalatokkal.

A cikk Barótfi István “Környezettechnika” című, a Tankönyvtárban elérhető e-könyve alapján készült, annak idevágó fejezeteinek összefoglalását tartalmazza. Nem a teljes folyamatot adom közre, hanem csak azt, ami befolyásolhatja a technológiát, és így az építészeti tervezést. Jó dolog ez a tankönyvtár; mindenkinek ajánlom. olvasásának folytatása



Közösségi kertek, csatlakozz
október 8, 2010, 1:34 du.
Filed under: infrastruktúra, jó projekt, tájépítészet, város | Címkék: , , ,

via budapestberlinszalon:

Közösségi kerteket szervezünk a városban – csatlakozz!

A közösségi kertek olyan városi területek, amelyeket civilek tartanak fent és termesztenek rajtuk zöldséget, virágot, fűszernövényeket, gyógynövényeket. A „városi kertészek” korábban kihasználatlan területeket vesznek kezelésbe a tulajdonos beleegyezésével, és parcellákat alakítanak ki rajtuk. A kertben minden városi kertész a saját ágyását műveli, de a komposztálás, a víz- és szerszámhasználat közös.

Olyan önkéntes csapatot szeretnénk létrehozni, amelynek tagjai tevékenyen vennének részt a kertek tervezésében, létrehozásában, működtetésében.

Kiket várunk?
– Tettre kész kertépítőket, reménybeli parcellatulajdonosokat, városi kertészeket, meglévő növénykedvelő közösségeket
– Jogi szakembert a közösségi földhasználat jogi hátterének kidolgozására
– Közösségépítő szakembert az alakuló csapat koordinációjára

Lehetséges helyszíneket is keresünk: Van a környezetedben vagy tulajdonodban olyan grund, vagy évek óta használatlan, elgazosodott telek, amely alkalmas lehet közösségi kertnek?
Ha igen, írj nekünk!

továbbiak a budapestberlinszalon blogján



Jön az iszap – Mocskos tájépítészet

<A devecseri vörösiszaptározó átszakadt gátja;  fotó (c) Stiller Ákos>

A sárra vigyázni kell, mer a sár jön, a sár az mindig jön.

– Négy ember meghalt, százhúsz ember megsérült, amikor az Ajka melletti timföldgyár tározójának átszakadt a gátja és egymillió köbméter vörösiszap zúdult a környező Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely településekre.

– A környezetvédelmi államtitkár elrendelte az alumíniumüzem leállítását. A vállalat képviselői szerint ők nem hibáztak. Hétfőn nyomozás indult halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt.

– A vörösiszap – a timföldgyártás mellékterméke – lúgos, maró hatású anyag. Nehézfémet tartalmaz, amely a légutakba, emésztőrendszerbe jutva mérgező, ezért meg kell akadályozni, hogy elkezdjen porlani. Ebben az állapotban enyhén radioaktív.

– A sérültek közül többen súlyos, életveszélyes állapotban vannak.

<via hvg.hu>

Jött is, a részleteket mindenhol olvashatjuk.
Mi lesz ezután? Mi történik az iszappal, a fertőzött földdel, a takarításhoz használt vízzel? olvasásának folytatása



Egy kert Lyonban és életérzés marketing
szeptember 20, 2010, 1:45 de.
Filed under: infrastruktúra, jó projekt | Címkék: , , ,

<városi kísérleti kert Lyonban; nem csak mint infrastrukturális elem érdekes, de mint közösségformáló intervenció is. fotó: Vulgare.net>

Ezt a helyet találtam, amikor néhány hónapja egy ismerősöm meghívására Lyonba érkeztem.

Lyon elképesztő város. Túl jó.

Talán felesleges említeni, hogy a város tömve van a kortárs építészet remekeivel, és urbanisztikai kísérleteivel. Lyoni operaház (amit mellesleg – franciás önbizalommal – élő tervezőjéről, Jean Nouvel-ről neveztek el), Renzo Piano cité internationale-ja, és még sorolhatnánk a magazincímlap projekteket. Mégsem az okozta az igazi örömöt, amikor ezeket közvetlen közelből nézhettem meg. Történt ugyanis, hogy egyik nap elindultam az arab negyedbe, mert finom sütiket és jó kis városi életet/mocskot jósoltak nekem. Igazi mumfordiánus hely, az már igaz. A kapualjakban teázó, dohányzó férfiak; utcákon kiabáló gyerekcsapatok; falakon itt-ott politikai tárgyú feliratok; na nem egy Banlieu-re kell gondolni, békés hely. olvasásának folytatása



Budapesti Szennyvíz I. – Rohadás
szeptember 10, 2010, 6:44 du.
Filed under: infrastruktúra, jó projekt | Címkék: , , ,

<A Mérték Stúdió terve az újpesti szennyvíztisztító rehabilitációjára. Érdekes tervek, amelyek ha megvalósulnak, Budapest a tétényi víztorony után újabb szép infrastrukturális elemmel gazdagodik. Szennyvízkezelés terén azonban az utóbbi években inkább szomorúságra lehetett okunk… kép forrás: Építészfórum>

Észak-Csepel központi tisztítómű

Újpesti nagy felszíni víztisztító mű

Budai Gerincvezeték

Jókora projektek, amelyek igen sokat foglalkoztatták a budapesti fejlesztéseket figyelemmel kísérőket. Mik lettek/lesznek, és mi lehetett volna belőlük…

Mivel a budapesti szennyvíz 49%-a tisztítatlanul került a Dunába egészen eddig, és így a Fekete tengerig a Duna legnagyobb szennyezőjének számított, meglehetősen nagy szükség volt a csatornahálózat végső állomásainak korszerűsítésére. Nem várhatjuk el hogy Budapest mocskát élvezze minden délebbi part menti település. Mégis, korszerűnek mondhatóak-e ezek a fejlesztések egyáltalán? olvasásának folytatása