Mocskos Építészet


Subnature II – Gaz
december 8, 2010, 1:56 du.
Filed under: elmélet, kísérleti, terv | Címkék: , , , , , ,

<Greg Lynn, Stranded Sears tower – partra vetett Sears tower- ; miért gaz, miért rostos, miért terül>

Hogyan is kapcsolódik a gaz, a gyom a biogáz üzememhez? Ezt a kérdést gyakran teszik fel nekem. Több oka is van annak, hogy analógiának választottam a nem kedvelt növények viselkedését a ház tervezésénél.

Először is a technikai:

A biogáz üzem földet termel, azt valamiképpen el kell szórni, el kell használni. Erre több lehetőség is kínálkozik. El lehet szállítani a budapesti parkokba azonnal, vagy helyben lehet benne növényeket nevelni, majd ezeket már fejlettebb korukban adott helyszínre szállítani. Még a szállítás előtt ki lehet kísérletezni azt, hogy adott helyen mely növénycsoportok lesznek a legellenállóbbak a városi hatásokkal szemben (így szükség lehet a növénynevelő tálcákra, és a kutatólaborra). A konstruált ökológiáknak lényegi eleme, hogy nincs hulladék, és az ökológiai folyamatok láncolatának komplexitását megragadja, lehetőségként kezeli, nem pedig felesleges problémaként elhagyni.

Kontextuális:

Az épület a csatornahálózatot, mint gyökeret használja, és a gyom csemetéket vagy a földet, mint végterméket/magvakat szétszórja; így olyan viselkedést mutat, mint a növény. A gyom az épített környezet repedéseiben megtalálja  a megfelelő életfeltételek; a tarack az aszfaltból, a ház tövéből is kinő; akár az épület a városi foghíjban.

Elméleti:

A csatorna, a gáz  önmagában is egy nem kívánt elem a városban. A gyom egy további félreértett eleme a városi környezetnek. Az épület éppen az ilyen elemek tudatos felhasználását  Mivel már a technikai folyamat is szükségszerűvé teszi ezen elemek kapcsolódását, célszerű építészeti értékként felhasználni őket. A mesterséges ökológiai rendszer flexibilis kell, hogy legyen, hogy a változó energiafelhasználást, változó szennyvízhozamot követni tudja. Ez a fajta környezet-épület közötti kölcsönhatás jól leírható a kibernetikai törvényszerűségekkel (környezeti hatás – házon kiváltott reakció – visszahatás a közvetlen környezetere – és kezdődik elölről…), amelyek a növények növekedésében is megtalálhatóak.

Mit mond hát a mindenható “Subnature” a gazok és az építészet kapcsolatáról? Mint korrekt akadémikus munka, ez a fejezet is azzal kezdődik, hogy – már a görögök is; vagy a rómaiak.

Vitruvius ismerteti egyik művében a korinthoszi oszlopfő “feltalálásának” legendáját. A legenda szerint egy fiatalon elhunyt korinthoszi udvarhölgy sírja fölé dajkája odahelyezte egy kosárban összegyűjtve a lány kedves tárgyait. A fonott kosarat egy kőlappal fedte le. Csodák-csodájára éppen egy akantuszmag volt a kosár alatt, amely szép lassan kihajtott, a kosarat körbevéve leveleivel. Kallimakhosz meg arra járt, és megtetszett neki a forma; lett is belőle oszlopfő. A görögök több, bogáncs-szerű levéllel rendelkező gyomot is akantusznak neveztek. Így láthatjuk, hogy a gyom, mint váratlanul feltörő, autonóm elem már régóta ihletője az építészetnek.

Bonatikailag nem is meghatározható, hogy mit nevezhetünk gyomnak. Gissen, távolabbról közelítve meg a dolgot, Mary Douglas kulturális antropológust idézi, aki munkájában a “Tisztaság és Veszély”-ben a mocskot olyan anyagként definiálja, amely nem a neki megfelelő helyen van. A földre esett ételt nem akarjuk többé megenni, mivel a padló mocskos, attól függetlenül, hogy hányszor töröltük fel. Ezt a párhuzamot felhasználva a gyomokat “saját terükön kívülre került növényeknek” nevezhetjük. Zavarják a kerti pázsit egységét, míg városon kívül, tömegesen előfordulva már rétet alkotnak. A borostyánra betolakodóként tekintünk, amint megtámadja a falakat, ablakokat. A gyomnövényeket sokszor használták már az építészet újrapozicionálására – ahogyan a korinthoszi oszlopfő legendájából is kitűnik -, vagy hívták segítségül a társadalmi keretek áthágására. A romantikus festészet és a romantikus tájkertek építészete is a 18. század racionalista normái elleni lázadásként értéklehető, felemelve a természet zabolátlanabb formáit; bokrok, sodró patakok, szaggatott lombkoronák, gondozatlan rétek, gazokkal benőtt romok jellemzik az alkotásokat.

Goethe aktívan kutatta a növényeket, mint az “élet belső energiáját” jól kifejező formákat. Kutatásai során feltételezett egy olyan növényformát, egy archetípust, amelyből az összes többi növény eredeztethető. Azt várta az archetipikus növény “felfedezésétől”, hogy hozzásegíti minden élő alakjának megértéséhez. Ezen túlmenően elvezetheti egy olyan természeti eredetű formálási módhoz, amely az élet “esszenciájával” ruházhat fel bármilyen társadalmi formát, különösképpen a művészetet.

Frank Lloyd Wrightot is foglalkoztatta a gyomnövények építészeti vonatkozása. Kutatásait mestere, Sullivan ornamentikai kutatásai inspirálták. Építészetébe, kertterveibe gyakran helyezett el gyomokat váratlan helyeken, mivel a társadalmi változás metaforáinak , és a préri, mint az igazi és eredeti amerikai táj legfontosabb elemeinek tekintette őket. Azonban éppen a gyomnövény háziasítása teszi ellentmondásossá Wright ilyen irányú munkásságát.

<Greg Lynn, Stranded Sears tower; feltöri az utcaképet>

Greg Lynn Stranded Sears Tower terve behálózza környezetét, és behatol az utcaképbe olyan módon, hogy nem hat rá semmilyen ismert városi térosztási rend. A valódi Sears torony gyomszerű ellenképe a terv.

A gyom alkalmazásának iróniája éppen abban rejlik, hogy amint elkezdjük alkalmazni – metaforaként, koncepcióként, anyagként – megszűnik gyomnak lenni. Amire tehát szükség lehet, az egy építészet, amely LÉTREHOZZA a gyomot; gazzá változtatja a “nem-gyomot”; gyom-szerűen alkalmazza az építészettel kapcsolatba kerülő növényanyagot.

Magic Mountain, iowai erőmű burkolata, Cero9

<működési diagram fajtérképpel>

A cél az erőmű töredezett formáinak teljes beborítása volt rózsák, fények és loncvirággal. Az épület vertikális kertté válik, falakkal, amelyek egyszerre élők és technizáltak. Miután kiválasztották a rózsabokor és lonc fajtákat, és azok benőtték az erőművet, pollenjeiket szabadon eregetik a környező területre. Így válik betolakodó gyomnövénnyé egy előtte nem gaznak minősülő növény.

nMBA, Lausanne városi múzeum,R&Sie(n)

<élő homlokzat, amely lassan felszakítja az épületet, és átveszi a helyét>

Greg Lynn említett tervével rokon módon, a gyomnövény terjeszkedési stratégiáját használja fel formai eszközként a terv. Az idő múlásával a növényzet teljesen bekebelezi az épületet; az épület a vad, gaz, és a városias, mesterséges mezők találkozásánál található. Mint egy kétéltű világ, amelyik felemelkedett a vízből, amelynek növényei erdővé válnak a betelepülő állatok számára.

City on Fire/City in Bloom, Rotterdam, West8

A rotterdami bombázásnak emléket állító tájépítészeti alkotás virágokból álló lángnyelveket formál. A virágok olyan helyzetbe kerülnek, amelybe “rendes” esetben nem kerülnének, így véve fel a gyomszerű karaktert.

Reklámok

Hozzászólás so far
Hozzászólás



Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s



%d blogger ezt kedveli: