Mocskos Építészet


A Yona Friedman szimpózium margójára
október 26, 2010, 5:13 du.
Filed under: élmény, elmélet, konferencia | Címkék: , ,

<Yona Friedman installációja az 53. velencei biennálén 2009-ben – nem az építészetin…>

A mai napon sikerült a szokásos laptopkarbantartási kényszerem miatt lekésnem a Trafóban tartott Yona Friedman szimpózium elejéről, amely munkásságának történelmi kereteivel foglalkozott. Diplomamunkám felfogásában közel áll az általa lefektetett alapokhoz, mint ahogy eddigi terveimben is sokat foglalkoztam a mobil építészettel, infrastruktúrával, low és high tech ütköztetésével, kis elemekből összeálló nagyobb struktúrákkal, és az ezzel erős kontrasztban álló recycling építészettel. Az olcsó, mindennapi anyagok szellemes használatával különleges felületi és téri hatások érhetőek el, nem beszélve üzeneti értékükről. A mindennapi anyagok és technológiák biztosítják, hogy a használó valójában létrehozója legyen az építészetnek. Megközelítése egy demokratikus társadalom alulról jövő szervezőerejéből indul ki, amely kombinálva az említett egyszerű építési mód hozzáférhetőségével, megvalósíthatóvá teszi akár az utópikus elképzeléseket. Szerkezetei kis, autonóm elemek sorolásából alakulnak ki, amelyek minden egyes növekedési fázisban önmagukban is életképesek, és változó minőségeket hoznak létre. Egy konténerház már lakás; három-négy konténerház már teret alkot; száz ház már város, sokszínű terekkel. Hasonlóképpen, az épületek nem befejezett alkotások, hanem változásokat leképező egységek. Az egységek növekedését tulajdonképpen kibernetikus-iteratív módszerek szabályozzák a változó körülmények szerint. Mark Shepard New York felhőkarcolóira tervezett tetőkertek és víztározók elhelyezésének menetén mutatta be ezt a központi szervezéstől független rendezőelvet.

A “Shakespeare in the the parking spot” performansz egy Szentiván éji álom jelenetet használt városi vírusstratégiák, hálózatos szerveződés modellezésére. A résztvevők SMS-ben kapták meg az egy program által kiválasztott helyszíneket (parkolót), ahol adott időben elő kellett adniuk a jelenetet, egy magukkal hordozott, összerakható színpadon állva. Így jött létre egy független elemekből álló hálózat, amely közvetlen környezetükben hatást (nézők…) váltanak ki.

Diplomamunkámra ezekből több következtetés is levonható; autonóm egységek, amelyeknek kombinációja mindig új lehetőségeket biztosít; olyan szerkezet, amely bárhol elhelyezhető a városban, keresi helyét, akár a gaz; események létrehozása, hogy az emberek használják, sőt fejlesszék. Mik lehetnek ezek az egységek? A fermentor, a gáztározó, a labor, a melléktermék trágya tárolója. És mi lehet a kapocs az elemek között? A szennyvízvezeték, a gázvezeték, a trágyásládák sora, a belőlük kinövő növényzettel, várva a szállítást a város más részeire. A növényládák egyfajta mozgó, lassan változó kertként is felfoghatóak, kicsit hasonlóan az ABC-k bevásárlókocsi oszlopaihoz. A negyedik interface maga az ember, a látogatók és a kutatók áramlása.

Más.

Diplomamunkámhoz szorosan nem kapcsolódó kérdésem merült fel Patrick Coulombel katasztrófaépítészeti előadása kapcsán. Pakisztáni árvizek, haiti földrengések, csádi menekülttáborok katasztrófaépítészetét mutatta be, ahogyan azt ők, a Architectes de l’urgence önkéntesei csinálják. A participatív eljárások, a leg-low-abb – tech használata, a mély gyökerek a realitásban mind kiemelték az előadást számomra, azonban nem ezen pontok okoztak számomra igazi meglepetést. Feltűnt ugyanis, hogy az összes épület a hagyományos helyi formát, tipológiát képviseli, ami nem feltétlenül tűnt a legolcsóbb, legegyszerűbb megoldásnak. Kérdésemre, hogy a hagyományos forma kiválasztása inkább a tervezők sugallatára történik-e, vagy a helybéliek a participációs tervezés során ragaszkodnak a formához, nem kaptam egyértelmű választ. A hagyományos házforma megnyugtató hatással lehet a traumákat átélt lakókra? Vagy a modern építészet európai kudarcait meg nem élő, a föld építészetileg érintetlenebb területein lakó emberek nyitottabbak lennének olyan formai extremitásokra, mint amilyeneket akár maga Yona Friedman is vizionált?

Advertisements

Hozzászólás so far
Hozzászólás



Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s



%d blogger ezt kedveli: