Mocskos Építészet


Jön az iszap – Mocskos tájépítészet

<A devecseri vörösiszaptározó átszakadt gátja;  fotó (c) Stiller Ákos>

A sárra vigyázni kell, mer a sár jön, a sár az mindig jön.

– Négy ember meghalt, százhúsz ember megsérült, amikor az Ajka melletti timföldgyár tározójának átszakadt a gátja és egymillió köbméter vörösiszap zúdult a környező Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely településekre.

– A környezetvédelmi államtitkár elrendelte az alumíniumüzem leállítását. A vállalat képviselői szerint ők nem hibáztak. Hétfőn nyomozás indult halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt.

– A vörösiszap – a timföldgyártás mellékterméke – lúgos, maró hatású anyag. Nehézfémet tartalmaz, amely a légutakba, emésztőrendszerbe jutva mérgező, ezért meg kell akadályozni, hogy elkezdjen porlani. Ebben az állapotban enyhén radioaktív.

– A sérültek közül többen súlyos, életveszélyes állapotban vannak.

<via hvg.hu>

Jött is, a részleteket mindenhol olvashatjuk.
Mi lesz ezután? Mi történik az iszappal, a fertőzött földdel, a takarításhoz használt vízzel?

2cm-es talajcserét tartanak szükségesnek a szakemberek az érintett területeken. Ez óriási mennyiségű föld cseréjét teszi szükségessé, nem beszélve a mélyebb rétegek szennyezettségéről, amit földkitermeléssel nem valószínű, hogy el lehet távolítani.

<Landschaftspark Duisburg; Latz+Partner tájépítész stúdió; az egyik kedvenc tájépítészeti projektem>

Nézzük a lehetőséget a katasztrófa utáni helyzetben. Van egy óriási terület, amelyet újra meg kell szervezni, egy teljes tájépítészeti tabula rasa az, amivel dolgunk van. Nem kell azonban feltalálni a spanyolviaszt, ugyanis léteznek azok a növénytársulások, amelyek kibírják ezeket a szélsőséges körülményeket, sőt még jól is érzik magukat benne. A Ruhr-Gebiet német ipari övezet revitalizációjának egyik legnagyobb projektje az Emscher Landschaftspark. Az óriási, iparilag szennyezett környezet talajjavítása sok helyen megfelelő növényzet telepítésével történt. Az első elképzelések már napvilágot is láttak.

<Landschaftspark Duisburg; Latz+Partner tájépítész stúdió; még mindig>

Az SZTE egyetemi docense, Farsang Andrea a hvg.hu-nak elmondta, hogy ők nem a devecserihez és a kolontárihoz hasonló körülményeket vizsgálták, hiszen ilyen hatású és kiterjedésű vörösiszap-szennyezés korábban nem történt Magyarországon. Kutatási területük az almásfüzitői timföldgyár felhagyott vörösiszap-tárolója volt, amelynek rekultivációja zajlik. A tározót szennyezett talajokkal, illetve úgynevezett “földszerű anyagokkal” fedik és növényekkel telepítik be. A szegediek kutatásai rámutattak arra, hogy ha kerültek is nehézfémek a talajba, azokat bizonyos növények mentesíteni tudják. Az extrém szennyezett talajok esetében a növények elsősorban a szennyezés stabilizációjára (fitostabilizáció), míg a mérsékelt szennyezés esetében annak kivonására is alkalmasak (fitoextrakció). Ez utóbbinál a szegedi kísérletek bizonyos repce- és napraforgófajták sikerességét mutatták ki, de vizes élőhelyeken fűzfák telepítésével is csökkenthető a nehézfémek mennyisége a talajban.

<via hvg.hu>

Ez elég biztatóan hangzik, remélhetőleg tájépítészeti megfontolásokat is követnek majd a telepítések során.

Érdekes kísérlet lenne olyan növények szennyezéstűrését tesztelni, amelyeknek ilyen tulajdonsága eddig nem volt ismert. Lehetséges vajon egy gyorsított evolúció, egy nemesítési eljárás? Létrehozható egy kutatóintézet, amely a megváltozó természeti viszonyokra leginkább megfelelő növénytársulásokat fejleszti ki?

<toxikus szennyvíztisztító táj és tározó terve; kép (c) Ken McCown, Andy Wilcox, Kevin Hinders; via Pruned>

Néha elárasztják a bogáncsültetvényt némi timföldiszappal, és ha valamelyik túléli, akkor azt lehet tenyészteni, és rehabilitációs területeken ültetni. Mostanában figyeltek fel városi ökológiák spontán létrejöttére (erről szólt az előző poszt is), így nem ártana a városi környezetnek  a növényzetre és állatvilágra gyakorolt evolúciós hatásait kutatni. Egy ilyen központnak sokféle eltérő környezeti körülményt kell tudnia szimulálni, árnyék, napfény, eső, szél, és ezek kombinációja a városi behatásokkal együtt. Előnyös lenne, ha nem csak elviselnék a városi környezetet, de ökológiai hálót alkotnának vele, és díszítésen kívül hasznos funkciót is ellátnának.

Zajtűrő fecskék, parlagfűpollen-megkötő tuják? Jöhet.

Advertisements

Hozzászólás so far
Hozzászólás



Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s



%d blogger ezt kedveli: