Mocskos Építészet


Növényi intelligencia
október 26, 2010, 11:37 du.
Filed under: elmélet, kísérleti | Címkék: , ,

<kúszik  a növény, keresi a helyét>

A növény mozog, érez, reagál, kommunikál, játszik;

Íme a videó:

Stefano Mancuso: The roots of plant intelligence

zseniális.

via Landscape+Urbanism



A Yona Friedman szimpózium margójára
október 26, 2010, 5:13 du.
Filed under: élmény, elmélet, konferencia | Címkék: , ,

<Yona Friedman installációja az 53. velencei biennálén 2009-ben – nem az építészetin…>

A mai napon sikerült a szokásos laptopkarbantartási kényszerem miatt lekésnem a Trafóban tartott Yona Friedman szimpózium elejéről, amely munkásságának történelmi kereteivel foglalkozott. Diplomamunkám felfogásában közel áll az általa lefektetett alapokhoz, mint ahogy eddigi terveimben is sokat foglalkoztam a mobil építészettel, infrastruktúrával, low és high tech ütköztetésével, kis elemekből összeálló nagyobb struktúrákkal, és az ezzel erős kontrasztban álló recycling építészettel. Az olcsó, mindennapi anyagok szellemes használatával különleges felületi és téri hatások érhetőek el, nem beszélve üzeneti értékükről. A mindennapi anyagok és technológiák biztosítják, hogy a használó valójában létrehozója legyen az építészetnek. Megközelítése egy demokratikus társadalom alulról jövő szervezőerejéből indul ki, amely kombinálva az említett egyszerű építési mód hozzáférhetőségével, megvalósíthatóvá teszi akár az utópikus elképzeléseket. Szerkezetei kis, autonóm elemek sorolásából alakulnak ki, amelyek minden egyes növekedési fázisban önmagukban is életképesek, és változó minőségeket hoznak létre. Egy konténerház már lakás; három-négy konténerház már teret alkot; száz ház már város, sokszínű terekkel. Hasonlóképpen, az épületek nem befejezett alkotások, hanem változásokat leképező egységek. Az egységek növekedését tulajdonképpen kibernetikus-iteratív módszerek szabályozzák a változó körülmények szerint. Mark Shepard New York felhőkarcolóira tervezett tetőkertek és víztározók elhelyezésének menetén mutatta be ezt a központi szervezéstől független rendezőelvet. olvasásának folytatása



Statikai parazita
október 20, 2010, 12:23 de.
Filed under: diploma ötlet, szerkezet | Címkék: , , ,

 

<támszerkezet Leeds-ben, Egyesült Királyság; anti-galamb tüske persze van ; cc saját fotó>

A Deconcrete blog egy cikket közölt a havannai nyomornegyedek támszerkezeteiről, amelyek a szomszédos házat is kihasználva tartják egyben a düledező épületeket. Egy ilyen megoldás egy kapitalista rendszerű államban tulajdonjogi problémákat is felvetne, de gondolom a Kubai Köztársaság nem keveredik magával vitába azon, hogy egyik háza a másiknak támaszkodik. Érdekes, valóban szimbiotikus/parazitikus szerkezettakarékos megoldás, amit a budapesti foghíjak között is lehetne alkalmazni. olvasásának folytatása



Álomszerű utam a Földhivatalba
október 19, 2010, 12:01 de.
Filed under: élmény | Címkék: , ,

< “egy kiló tulajdonlapot, legyen olyan kedves” >

Ma elzarándokoltam a Budapesti 2. számú Körzeti Földhivatalba (ide tartozik a IV.,V.,VI.,XIII. kerület), hogy kikérjem a diplomatervem pontos helyszínrajzát. Rendesen felkészültem a netről, nyomtatványok kinyomtatva, cím felírva – Váci út 9-15, még rá is pillantottam a megközelíthetőséget ábrázoló kis térképre; látom “á igen, valahol a Lehel térnél van”.

Megérkezem. Kibukkanok a metróaluljáróból Rajk mester örökbecsű darabja mellett (tényleg az). És elindulok a Westend irányába, mert ott sejtem a hivatalt. Hát ott nincs. Keringek mint gólya a levegőben, bejárom az egész környéket és érik bennem a felismerés; a 9-15 házszám bizony a piac. Nem akartam elhinni. A Földhivatal a Lehel piacon van.

Ez zseniális. Utazás a magyar valóságban. Hány olvasata lehetséges ennek az együttállásnak, ahol hagyomány, politika, társadalmi szellem (ha van ilyen), építészet, és az élet maga összeér? Lángos és káposztaszagban térdig gázolva érem el a hivatal kapuit. A piac, mint a földtulajdon, az építés alfájának központja. Itt a sült hekk egy síkon van a tulajdonlappal. A magyar gagyi és giccs valóságának emléket állító, karikatúrájából erényt kovácsoló épületnél jobb helyre nem is kerülhetett volna a földhivatal. Elképzeltem, ahogy egy 1 forintért eladott VI. kerületi társasház adásvételét bonyolító offshore cég alkalmazottja (egyben igazgatója, tanácsadója, ügyvédje) a kikért tulajdoni lapot aktatáskájába helyezi, majd elmajszol egy jókora sült kolbászt a sarkon túli talponállóban.

Feldobta a napom.



Gazos videó
október 16, 2010, 7:24 du.
Filed under: város | Címkék:

<Richard Hardy; Eco Commune; Az elhagyatott London utcáin lassan visszatér az élet, és a közösség meghódítja a kihalt épületeket. Na nem a hagyományos módon>

Esti videócska azoknak, akik kedvelik a MadMax-t, a Waterworld-öt és a többi világvége építészetet felvonultató filmet. Én szeretem. olvasásának folytatása



Gáz III – Biogáz erőmű

< A Bátortrade Kft. biogáz üzemének fermentorai. Nagy falatokat forralnak… saját fotó>


Mai napon ellátogattam egy nyírbátori biogáz erőműbe, ami egyben az ország legnagyobb ilyen jellegű létesítménye. Tanulságos volt; a helyi szakik nyolc év verejtékes tapasztalatát osztották meg velem. A biogázképződés elméletével az előző poszt foglalkozott. olvasásának folytatása



Gáz II – Biogáz képződés
október 10, 2010, 8:50 du.
Filed under: diploma ötlet, infrastruktúra | Címkék: , , , , , , ,

<Közepes, kicsi, nagy; A biogáz előállítás különböző léptékek esetén is lehet gazdaságos csak a megfelelő technológiát kell megválasztani hozzá>

Jövő héten, ha minden igaz, eljutok egy biogáz üzembe. Korábban már utánanéztem, hogy mi is a biogáz előállítás technológiai folyamata, és ez a poszt arról fog szólni. Első ötletem az volt, hogy a diplomatervem majd a csatornagázt fogja begyűjteni, de mivel oxigénmentes lebomlás szükséges a megfelelő összetételű gáz létrehozásához, így saját kis érlelőt kell építeni a házba/fölé/alá/valahova.

Érdekes lesz összehasonlítani az elméleti folyamatot a valós tapasztalatokkal.

A cikk Barótfi István “Környezettechnika” című, a Tankönyvtárban elérhető e-könyve alapján készült, annak idevágó fejezeteinek összefoglalását tartalmazza. Nem a teljes folyamatot adom közre, hanem csak azt, ami befolyásolhatja a technológiát, és így az építészeti tervezést. Jó dolog ez a tankönyvtár; mindenkinek ajánlom. olvasásának folytatása