Mocskos Építészet


306 új Cyborg Budapesten avagy Cyborgok tere
szeptember 24, 2010, 10:37 du.
Filed under: kiáltvány, város | Címkék: , , , ,

<Milyen építészet az, amely megfelel a digitális kiegészítőkkel felszerelt városlakók igényeinek? Megváltozott téri igények és a városi hálózat, technikai fejlődés, egyedfejlődés, térhasználat-fejlődés>

Tegnap éjjel, azaz szeptember 23-án kezdődött el az iPhone G4 hivatalos hazai forgalmazása.

306 kiválasztott egyed kapott új upgrade-et; most már nagyobb biztonságban használhatják környezetüket. Csatlakozás és Munka a WiFi-n keresztül, visszatagozódás a Kollektíva biztonságot nyújtó hálózatába az, amit ezután hatékonyabban tehetnek meg.

306 iPhone az az interface, amellyel a Városhoz csatlakozhatnak, megint egy kicsit szabadabban. A technikai vívmányok fejlődése biológiai működésünk változását is maga után vonja, együtt fejlődünk a technikánkkal. Ahogy a PC elterjedése megváltoztatta pizzafogyasztási szokásainkat, gyakrabban jön a pizza hozzánk, mint mi megyünk a pizzához, úgy a vezeték nélküli kommunikáció felforgatta a városhasználati szokásainkat. Közhelyeken túl azonban mit is jelent ez? Milyen várost kell a ma Cyborgjának, a “CY-2010-es modell” számára tervezni?

1.Építési-programmentesség. Nem a tér határozza meg a CY-2010-et, hanem a CY-2010 határozza meg a teret. Bármely váróterem, park, kávéház vagy vasúti kocsi lehet akár az irodája, mozi- vagy koncertterme, játékszalonja. Beltér, kültér nem számít sokat számára, mint ahogyan zónázás, elkerítés vagy egyáltalán az épített tér programja sem. Ugyan valamennyire szükség lehet az építési-programra (még nem találták fel a mosdót vagy az agysebészetet helyettesítő iPhone-programot), az olyan címkék, mint ‘ebédlő’, ‘konferenciaterem’, ‘könyvtár’ és ‘bolt’ egyre rugalmatlanabbakká válnak. A cyborg következő generációja még kevésbé szorul majd rá a tér programozottságára, tehát már most programmentesítsd a városodat!

2. Ne legyél unalmas. Az 1. szabály nem mentség az unalmas építészetnek. A CY-2010 élvezi a város fizikai valóját, így használd az újonnan szerzett felszabadulásodat a funkciótól valami vicces és izgalmas létrehozására.

3. Tervezz mezőkkel falak helyett. A CY-2010 nem helyiségek és folyosók elhelyezkedése szerint viselkedik, hanem a környezet képlékeny mezői szerint. Tető/ meleg/ légkondicionálás/ fény/ térerő/ 3G/ WiFi/ ülőhely/ koffein/ alkohol/ dohányzó/ nemdohányzó/ csendes tér/ gyerekmegőrző/ azok a szempontok amelyek meghatározzák városhasználatát. Ezeket az elemeket jelzésekkel és kapcsolókkal azon nyomban be lehet állítani.

4. Több konnektort, nyilvános WC-t, csomagmegőrzőt.

5. Az Otthonlét és a Munka nem építészeti feltételek. A CY-2010 nem tud különbséget tenni a két dolog között. Irodái a lakásában, bárokban, parkokban találhatóak, miközben barátokkal történő kommunikációra, videónézésre, és cyborgokkal kapcsolatos blogok olvasására is használja ma már hagyományos munkahelyeit. Az otthon/ privát/ női és munka/ közösségi/ férfi különálló, az ipari forradalom alatt meghatározott szférái egyé válnak, tehát tegyél egy kevés otthont a munkahelybe és egy kevés munkahelyet az otthonba.

6. A Közösségi és a Privát nem építészeti feltételek. A CY-2010-nek már birtokában van azon kifinomult szűrőknek és kontrolleszközöknek, amelyek segítségével be tudja állítani saját magánszférájának szintjét a hálózatban. Valós térben is azonnal létre tud hozni – figyelmével a napi újságba temetkezve, és fülhallgatókat csatlakoztatva – egy magánszférát. Korábban magánügyként kezelt foglalatosságok közösségi tevékenységgé osztályozódnak át; tanuja lehetsz, amint a CY-2010 a buszon folytat privát telefonbeszélgetéseket, vagy kirakatüveg tükröződésében fésülködik. A CY-2010  magánszféráját a bejövő és kimenő jelek korlátozása határozza meg; nem csupán építészeti beavatkozásokkal, de érzékszervi leárnyékolással is.

7. Szolgáld ki a CY-2010-et. Alkohol/ nikotin/ koffein/ kodein/ alkatrészek/ szénhidrátok/ szénsavasítás/ kokain/ glükóz/ cukor/ zsíros savak/ antibiotikumok/ 220v a beviteli oldalon, és hugy/ ürülék/ meleg/ vér/ műanyag/ hányás/ kartondoboz a kiviteli oldalon (lásd 4. pont)

8. Hozz létre köztereket. A CY-2010 termel és adatot sugároz, egyszerre a fogyasztó és a fogyasztott. Folytonosan kapcsolatot tart fent társaival, és komplex és szerteágazó társadalmi csoportokat hoz létre. A CY-2010 által létrehozott kapcsolatok mértéke meghaladja azt, amit még belsőleg követni tud, így aztán online memóriát – u.n. ‘szociális hálózatokat’ – használ, hogy rendszerezzen, szervezzen és kommunikáljon. A kapcsolatokhoz számokat és segédcimkéket rendel, a kommunikációt pedig gyakran 140 karakterre szűkíti le, hogy megelőzze a felfogórendszerek túlterhelését. A városoknak bőséges nyilvános csatangolási és ülési lehetőséget kell kínálnia a CY-2010 számára, hogy kommunikálhasson a hálózaton keresztül.

9. Hozz létre eseményeket. A CY-2010 a hús-vér térben is közösségi lény. Élvezi, ha tömegben lehet, és érezheti a többiek energiáját. Habár határtalan szórakoztatási lehetőséget képes elérni a hálózaton keresztül, és kommunikálni tud óriási távolságokon át, értékeli a zsigerit és itt-és-mostot. A CY-2010 koncertre megy, és mp3-at hallgat, óriási kivetítőn néz mérkőzést az alatta mozgó kicsi valós játékosok helyett, vagy felvonuláshoz csatlakozik anélkül, hogy bármi tüntetni-valója volna. Ezek nem ellentmondások.

10. Értsd meg a közvetítő szerepet. A CY-2010 válogatás nélkül fogyasztja a fizikai és a virtuális teret is, így a város sugárzott rétegei ugyanolyan fontossággal bírnak, mint az épített párjuk. AZ épített környezetet úgy kell megtervezni, hogy ki tudja szolgálni és be tudja fogadni a “jelentés” virtuális alkalmazását, szóljon úgy a csupasz majomhoz, mint ahogy a CY-2010-et alkotó eszközökhöz is.

via Quiet Babylon, Keiichi Matsuda írása alapján; saját fordítás

A fentiek alapján gondolom azt sem nehéz megérteni, hogy a mammoth miért választotta be az iPhone-t az évtized legfontosabb építészeti projektjei közé.

De akkor mi is az, ami Budapestet CY-2010 kompatibilissé teheti? Metrón, villamoson, buszon WiFi, ez egyértelmű. Kártyával használható elektromos csatlakozók a tereken, google maps geotag az utcanévtáblákon. QR-kód mindehol, étlapon, hirdetésben, utcaburkolaton.

Mi a privát – közösségi tér összeolvadásának a következménye a belvárosi térstruktúrákra? A palotahomlokzat egy más igények szerint kialakított térszervezés, egy másik térszervezés-politika lenyomata. Az egységes, zárt homlokzat már nem biztos, hogy megfelel a megváltozott igényeknek. Kísérletezni kell, ahol csak lehet, persze nem a meglévő bontásával, de nem vagyok biztos benne, hogy a képkeretként működő médiahomlokzatok a legjobb válaszok a problémára. Ezek általában a város egy mozzanatát (hang, szél, víz, térerőváltozás) dolgozzák fel, és a közvetítik vissza a város felé, mintegy virtuális tükörként működve, az épület belső ügyeit javarészt érintetlenül hagyva (a Lánchíd 19 hotel ilyen szempontból átmenetet képez).

Mi történne, ha az épület belső ökológiai hálózatát és a lakók hálózatosodását átfedésbe hoznánk? Az épület-növény érzékelné hibrid rostjaival, csatlakozóival, hogy a házban mely lakók chatelnek a legtöbbet egymással, értékelné szokásbeli jellemzőiket a netes keresési eredmények alapján, nemüket elemezné. A “lakóépület-növény” önfenntartó algoritmusai működésbe lépnek, a házban élő boldog közösség az épület fennmaradását is elősegíti, így a házban élő két, egymáshoz illő lakó otthona lassan vándorolni kezd egymás felé a “ház” rostjai között, míg össze nem érnek, és tereik össze nem nyílnak, egy boldog pár új otthonát alkotva.

A hagyományos térhierarchia ilyen módon nem értelmezhető tovább. Csak folyamat van, egy növekvő-változó élettér, amelyet a CY-2010, az ember 21. századi szokásai generálnak.

Advertisements

1 hozzászólás so far
Hozzászólás

1. A virtuális világban, fizikálisan elidegenedő társadalom számára, soha nem látott fontosságú a közterek milyensége, minősége. A korlátok, helyiértékek nélküli világ bizonytalan ijesztő, ezt már a gyermekpszichológusok is felfedezték. Az egészséges, jövő társadalom számára pedig hatványozottan fontos az utánuk felnövekvő, a virtuális világgal egybeolvadó társadalom.
2. A virtuális cyber világ rohamos fejlődése nem az építészet megsemmisülését eredményezi, hanem a házak rugalmas, transzformációra alkalmas kialakítását igényeli. A terek és arculatok multifunkcionálissá, gyorsan változtathatóvá kel, hogy váljanak. Nem a médiahomlokzatok által, mert azok mögé rejtett technológiák, még hamarabb vállnak nevetségessé, minthogy valódi szerepüket betöltenék.

Hozzászólás Szerző: Vannay Miklós




Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s



%d blogger ezt kedveli: