Mocskos Építészet


Budapesti Szennyvíz I. – Rohadás
szeptember 10, 2010, 6:44 du.
Filed under: infrastruktúra, jó projekt | Címkék: , , ,

<A Mérték Stúdió terve az újpesti szennyvíztisztító rehabilitációjára. Érdekes tervek, amelyek ha megvalósulnak, Budapest a tétényi víztorony után újabb szép infrastrukturális elemmel gazdagodik. Szennyvízkezelés terén azonban az utóbbi években inkább szomorúságra lehetett okunk… kép forrás: Építészfórum>

Észak-Csepel központi tisztítómű

Újpesti nagy felszíni víztisztító mű

Budai Gerincvezeték

Jókora projektek, amelyek igen sokat foglalkoztatták a budapesti fejlesztéseket figyelemmel kísérőket. Mik lettek/lesznek, és mi lehetett volna belőlük…

Mivel a budapesti szennyvíz 49%-a tisztítatlanul került a Dunába egészen eddig, és így a Fekete tengerig a Duna legnagyobb szennyezőjének számított, meglehetősen nagy szükség volt a csatornahálózat végső állomásainak korszerűsítésére. Nem várhatjuk el hogy Budapest mocskát élvezze minden délebbi part menti település. Mégis, korszerűnek mondhatóak-e ezek a fejlesztések egyáltalán?

<Az észak-csepeli központi tisztítómű, építés közben. A próbaüzem augusztusig tartott, immár vígan szür, aprít, ülepít, olajleválaszt, kolloidál, aerobizál, anaerobizál. Mindebből legtöbben nem érzékelünk semmit. Pedig a 2001-ben kiírt pályázatban még új városközpontról, új városi parkról, és világbékéről volt szó; mindebből csak egy rejtőző ipartelep maradt.>

Az észak-csepeli terület szövevényes birtokcseréire nem érdemes most szót vesztegetni, bár érdekes olvasmány. A csereberék farvizén létrejövő építészeti ötletpályázatok azonban témába vágnak. Egy ilyen pályázaton került elő a csepeli “Manhattan” terve, Bojár Iván András kedvenc felhőkarcolóival. A budapesti olimpia terve is itt akadt fenn végül, mire végigsodródott az egész város területén. Mikor európai uniós források kerültek a beruházási vágy mögé, felgyorsultak az események, és szép vagy kevésbé szép városépítészeti terveket sóhajtás nélkül törölték le az asztalról.

Pedig sokan felhívták rá a figyelmet, hogy a szennyvíztisztítás hatásfoka (különösen a biológiai fázis sikeressége) rendkívüli mértékben függ az egyenletes szennyvízterheléstől, és a szennyvíz által megtett út hosszától. Ez utóbbi ebben az esetben kritikusnak számít: félő hogy az utaztatott szennyvíz „berohad”, azaz időközben alkalmatlanná válik az érzékeny baktériumkultúrák általi tisztításra. Éppen ezért gondolták úgy az egyetlen óriásberuházást ellenérzéssel fogadó mérnökök, hogy a városnak több, kisebb tisztítóval kellett volna kezelni a helyzetet, még ha az összességében többe is került volna az óriástisztítónál.

Képzeljük le, hogy milyen lehetőséget jelenthetett volna több kisebb tisztítómű létesítése! Akár a belvárosban! Micsoda közparkok, létesülhettek volna a Duna szomszédságában. tökéletesen tiszta, friss vízzel teli tavak a Batthyány téren, kilátással a Parlamentre. Igaz is; föld alatti ülepítők a Kossuth tér alatt, felette nádas. Szűrőépület a Clark Ádám téren. A megtisztított víz az alsó rakparton, a füves sétány és futópályák között kialakított tavakban gyűlik, és onnan folyik tovább  folyóba.

Vissza a valóságba.

A megtisztítandó napi 600.000 m3 szmötyit el is kell szállítani Csepelre. Mindezt a budai főgyűjtővezeték teszi meg. Az előbb vázolt tavacskás, füves futópálya és egyéb – egyébként évtizedek óta dédelgetett (itt itt itt és itt) – leányálmok helyett ezért elvégezték a budai alsó rakpart szélesítését, hogy befogadja a jókora Keresztmetszetet; a felette található autóút szélesítését szerencsére sikerült a szakmai és civil össztűznek meghiúsítania. Milyen más lenne a helyzet sok kis tisztítóval? Most már adott a helyzet, ott a gyűjtőcsatorna, a későbbi fejlesztéseket a föld alatti műtárgy alapvetően  befolyásolni fogja. A fatelepítést például különösen nehézzé teszi. A csövet tehát nyilván használni célszerű. Legyen európa első rafting pályája… Netán föld alatti 20km-es galéria, skater fullpipe, exkluzív bringafutár-sáv. További ötleteket lehet írni a hozzászólásokba.

<Brighton alatt, egy Viktória korabeli csatornát vizsgálnak a karbantartók; Európa első városi raftingpályája Budapest alatt? Én befizetnék rá… forrás: dailymail.co.uk>

Van akkor ugye egy csepeli szennyvíztisztítónk, amely nem büszkélkedhet igazán az építészeti és városépítészeti megfontolások dicsőséges megvalósulásában. És akkor fenntarthatóságról ne is beszéljünk.

Mi a helyzet azonban az újpesti víztisztító művel? A helyzet némileg hasonlít a csepeli “példa” néhány évvel korábbi, pályázatban gazdag korára. Remény van.

Itt van például az újpesti Palotai sziget déli területének új rendezési terve. Ennek kiegészítése érdekében írták ki a szennyvíztisztító üzem építészeti és városépítészeti tervpályázatát.

Az építészeti ötletpályázat tárgya ennek megfelelően

  • a tervezési terület településszerkezeti kapcsolatainak és területfelhasználásának meghatározása,
  • a műemléki védelem tartalmának pontosítása, ezen belül a megtartásra érdemes épületek körének és (új) funkciójának meghatározása,
  • a tervezett új létesítmények funkciójára (az egyes rendeltetések arányaira) és elhelyezésére vonatkozó javaslatok kidolgozása, valamint
  • a beépítési paraméterek nagyságrendjének meghatározása

A pályázatra igen érdekes tervek születtek. Első helyezettnek a Mérték Stúdió tervét ítélték. A beépítés, a meglévő műemléki épületek bevonása igen szépen sikerült a tervben; az algahomlokzatos házakat meg mostanában szeretjük, bár kicsit kételkedem, hogy Magyarország klímája megfelelő lehet nekik; persze ha így folytatódik a felmelegedés… Külön piros pont a jópofa látványtervekért, kellemes, kedvenc-Gross.Max-szerűek. Remélhetőleg lesz is valami nyomokban a felvázolt ECO-cityből.

<Jelenet a Szennyes Fejvadász című filmből… Schüller és Társa terve az újpesti tisztítóműre egy disztópia ugyan, de nem kevésbé inspiráló>

Érdekesnek tartottam – inkább hangulati szempontból – a Schüller és Társa Építésziroda Kft. megvételben részesült tervét. Ez a többi világos-boldog terveitől eltérően, organikusan formált, épületeket képzel el, amint azok a gőzölgő lápban meredeznek. Kicsit komorabb, baljóslatúbb jövőképet vetít előre. Mint amikor a társadalmi elit a lápok védelmében élvezi technológiai felsőbbségét, míg a nép kevésbé szerencsés tagjai kiszorulva az utópiából, csak vágyakozhatnak a tiszta ivóvíz után.

A díjazott tervek a város közepén még érdekesebbek lehetnének ugyan, ahol az emberek nagyobb tömege érintkezhetne a szennyvíztisztítás és egyéb fenntartható technológiákat felvonultató együttessel. De ez már inkább az én álmom.

A csepeli szennyvíztisztító és a gerincvezetékkel kapcsolatos információk Bardóczi Sándor Építészfórumon hasonló témában megjelent cikkei alapján.

Reklámok

2 hozzászólás so far
Hozzászólás

Marha érdekes gondolatok. Érdekelne, hogy városi környezetben készült-e bárhol szennyvíztisztító, vagy más jelentős szagterheléssel járó kommunális épület. (Kérdés persze, ez mennyire jár bűzzel?)
Mert az a sejtésem, ehhez olyan őszinte és nyílt társadalomra van szükség, ami jelenleg nem létezik (már sehol). Márpedig a mi társadalmunk prűd, és az építészet terén pedig hatványozott módon az.
De hajrá!

Hozzászólás Szerző: Zazz

Helló
Először is elnézést a lassú válaszért, úton voltam. Készült több városi szennyvíztisztító is, az egyik legszebb, ha van ilyen, épp New Yorkban található.
Azért is érdekes, mivel megvilágítását Hervé Descottes neves világítástechnikus tervezte, olyan szempontok szerint is (igen sok más megfontolás mellett, érdemes utánaolvasni), hogy környék lakosaiban miképp kelthető a “tisztaság és jövő technológiája” érzet. Descottes saját bevallása szerint előfordul, hogy a tárolók közvetlen környezete szagos egy időre, de most már legalább szépen néznek ki… Amúgy a telep 1967-ben épült, így azóta a technológia sokat javult, szagtalanodott.
http://www.google.hu/images?q=Newtown%20Creek%20Wastewater%20Treatment%20Plant&oe=utf-8&rls=org.mozilla:hu:official&client=firefox-a&um=1&resnum=4&hl=hu&ie=UTF-8&source=og&sa=N&tab=wi&biw=1280&bih=607

Hozzászólás Szerző: nemethrolanddaniel




Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s



%d blogger ezt kedveli: