Mocskos Építészet


306 új Cyborg Budapesten avagy Cyborgok tere
szeptember 24, 2010, 10:37 du.
Filed under: kiáltvány, város | Címkék: , , , ,

<Milyen építészet az, amely megfelel a digitális kiegészítőkkel felszerelt városlakók igényeinek? Megváltozott téri igények és a városi hálózat, technikai fejlődés, egyedfejlődés, térhasználat-fejlődés>

Tegnap éjjel, azaz szeptember 23-án kezdődött el az iPhone G4 hivatalos hazai forgalmazása.

306 kiválasztott egyed kapott új upgrade-et; most már nagyobb biztonságban használhatják környezetüket. Csatlakozás és Munka a WiFi-n keresztül, visszatagozódás a Kollektíva biztonságot nyújtó hálózatába az, amit ezután hatékonyabban tehetnek meg.

306 iPhone az az interface, amellyel a Városhoz csatlakozhatnak, megint egy kicsit szabadabban. A technikai vívmányok fejlődése biológiai működésünk változását is maga után vonja, együtt fejlődünk a technikánkkal. Ahogy a PC elterjedése megváltoztatta pizzafogyasztási szokásainkat, gyakrabban jön a pizza hozzánk, mint mi megyünk a pizzához, úgy a vezeték nélküli kommunikáció felforgatta a városhasználati szokásainkat. Közhelyeken túl azonban mit is jelent ez? Milyen várost kell a ma Cyborgjának, a “CY-2010-es modell” számára tervezni? olvasásának folytatása



Egy kert Lyonban és életérzés marketing
szeptember 20, 2010, 1:45 de.
Filed under: infrastruktúra, jó projekt | Címkék: , , ,

<városi kísérleti kert Lyonban; nem csak mint infrastrukturális elem érdekes, de mint közösségformáló intervenció is. fotó: Vulgare.net>

Ezt a helyet találtam, amikor néhány hónapja egy ismerősöm meghívására Lyonba érkeztem.

Lyon elképesztő város. Túl jó.

Talán felesleges említeni, hogy a város tömve van a kortárs építészet remekeivel, és urbanisztikai kísérleteivel. Lyoni operaház (amit mellesleg – franciás önbizalommal – élő tervezőjéről, Jean Nouvel-ről neveztek el), Renzo Piano cité internationale-ja, és még sorolhatnánk a magazincímlap projekteket. Mégsem az okozta az igazi örömöt, amikor ezeket közvetlen közelből nézhettem meg. Történt ugyanis, hogy egyik nap elindultam az arab negyedbe, mert finom sütiket és jó kis városi életet/mocskot jósoltak nekem. Igazi mumfordiánus hely, az már igaz. A kapualjakban teázó, dohányzó férfiak; utcákon kiabáló gyerekcsapatok; falakon itt-ott politikai tárgyú feliratok; na nem egy Banlieu-re kell gondolni, békés hely. olvasásának folytatása



A nap kifejezése
szeptember 20, 2010, 1:12 de.
Filed under: elmélet | Címkék: ,

rizikóesztétika

kommentekbe lehet írni, hogy kinek mit jelent



Paraziták a Pompidoun
szeptember 19, 2010, 10:42 du.
Filed under: jó projekt | Címkék:

<Kunyhók a Pompidou központon, miről lehet szó?>

Parazita kunyhók lepték el a Pompidou központot. A párizsi hajléktalanok jogvédő szervezetei egy éjszakai akció során több fakunyhót ácsoltak építész végzettségű hajléktalanok segítségével, ahova elkeseredett aktivistáik azonnal be is költöztek, így tiltakozva a francia kormány hajléktalanokat sújtó – még a magyar rendeleteknél is kíméletlenebb és populistább – törvényei ellen. Napközben a rendőrök és a tűzoltók együttes fellépésével tudták csak lehozni az aktivistákat összebuherált hajlékukból, miközben azok Taschen kiadványokkal és szeszes ital üvegekkel dobálták a rendvédelmieket. olvasásának folytatása



Pneuma 2.
szeptember 17, 2010, 3:24 du.
Filed under: elmélet | Címkék: , ,

<Pneuma 2>

Az előző bejegyzést ott maradt abba, hogy…

Biológiai analógiákat és a biomimezist egyre gyakrabban használják tervezési stratégiák alkotásánál. Ennek egyik első megnyilvánulása az Otto Frei német építész által 1964-ben megalapított Könnyűszerkezeti Intézet, amelynek munkássága kiterjedten foglalkozott Haeckel sugárállatkákkal és barna algákkal kapcsolatos észrevételeivel. Thompson Növekedésről és Formáról (On Growth and Form) című műve is erősen hatott munkásságukra. Tanulmányaikban allometrikus (Allometria, allometrikus növekedés; A test különböző részeinek arányváltozása ill. arányváltozással járó növekedés.) műveleteken keresztül használták fel ezen létformák alapvető működési elveit szervezeti minták, önszervező rendszerek és (befoglalás és sűrűség), és építészeti szerkezetek tervezésére; mindeközben foglalkoztak a barna alga szerves-szervetlen természetével, amelyből a morfogenezis, kemény héj és puhább struktúrák összefüggéseire kerestek választ. olvasásának folytatása



Pneuma 1.
szeptember 16, 2010, 3:40 du.
Filed under: elmélet | Címkék: , ,

<“Hylozoic soil”, Philip Beesley, Ars Electronica 2009, amikor megláttuk ezt az installációt, nem teljesen tudtuk mire vélni; érdekes volt, ahogy a teljes hínármezőt alkotó mozgó csápok reagáltak a mozgásunkra, és evvel egyben a teljes szerkezetet reakcióra bírták. Valóban élőnek tűnt a szerkezet. Az alábbi bejegyzés nem pont ennek az installációnak az elméleti hátterével foglalkozik, mégis igen rokon felfogással készült.>

A “Design Ecologies” című, Lisa Tilder és Beth Blostein által szerkesztett esszégyűjteményben találtam rá arra az írásra, aminek a címe “Pneuma: egy Határozatlan Építészet, avagy egy Puha és Gyomos Építészet Felé”. Teljes fordítást idő hiányában nem, viszont az összefoglalást – két részletben közreadva – megkísérlem. Jöjjön egy kis elméleti súlyemelés.

Tervezett ökológiák, Második Természet

A ma gyakorolt ökologikus építészetre nagy hatással volt a kontextust középpontba állító építészet. Gondoljunk csak olyan passzív elvekre, mint a tájolás és a tömegképzés bevonása az energiagazdaságos tervezésbe, vagy olyan tervezési módszerekre, amelyek egyes épületek vagy teljes városok ökológiai lábnyomát tartják szem előtt (lásd “Guberaház”). A helyi anyagok használata, élettartam kalkulációk, beépítési energia számítások és egyéb módszerekből előállt a fenntartható építés egy olyan kerete, amely újból a kontextus fogalmát tágította és terjesztette ki. A fenntartható építési technológiákkal egybekötve így azt kell látnunk, hogy a fenntartható tervezés egy különösen összetett folyamattá alakult. Olyannyira, hogy az így megvalósult tervek, tehát a keresés az “Egyetlen Lehetséges Megoldás” után sok szempontból kívánnivalót hagy maga után. olvasásának folytatása



Budapesti Szennyvíz I. – Rohadás
szeptember 10, 2010, 6:44 du.
Filed under: infrastruktúra, jó projekt | Címkék: , , ,

<A Mérték Stúdió terve az újpesti szennyvíztisztító rehabilitációjára. Érdekes tervek, amelyek ha megvalósulnak, Budapest a tétényi víztorony után újabb szép infrastrukturális elemmel gazdagodik. Szennyvízkezelés terén azonban az utóbbi években inkább szomorúságra lehetett okunk… kép forrás: Építészfórum>

Észak-Csepel központi tisztítómű

Újpesti nagy felszíni víztisztító mű

Budai Gerincvezeték

Jókora projektek, amelyek igen sokat foglalkoztatták a budapesti fejlesztéseket figyelemmel kísérőket. Mik lettek/lesznek, és mi lehetett volna belőlük…

Mivel a budapesti szennyvíz 49%-a tisztítatlanul került a Dunába egészen eddig, és így a Fekete tengerig a Duna legnagyobb szennyezőjének számított, meglehetősen nagy szükség volt a csatornahálózat végső állomásainak korszerűsítésére. Nem várhatjuk el hogy Budapest mocskát élvezze minden délebbi part menti település. Mégis, korszerűnek mondhatóak-e ezek a fejlesztések egyáltalán? olvasásának folytatása